A múlt hét végén második alkalommal szerveztek falunapokat Lemhényen. Mivel a múlt esztendei rendezvényre a felsőlemhényi általános iskola udvarán került sor, az ideit az alsólemhényi Bem József Általános Iskola udvarán tartották meg. A faluünnep a kézdivásárhelyi mazsorettek utcai felvonulásával kezdődött. Következtek a vetélkedők és sportversenyek. A szabadtéri bálon Jakab Attila biztosította a talpalávalót. Másnap a délelőtti ünnepi szentmise után volt a vetélkedők döntője, délután a községi önkéntes tűzoltó-alakulat bemutatójára került sor, majd a kézdiszentléleki Perkő Táncegyüttes, a zabolai Gyöngyharmat Táncegyüttes és a Magic Club lépett színpadra. /(Iochom): Lemhényi falunapok – másodszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./
2007. november 26.
Zágonban a polgármesteri hivatalban a választás napján osztották a szociális segélyt. A jogosultak a pénz felvétele után közvetlenül a választási körzetbe mehettek, tájékoztatott Gazda Zoltán, a Sepsireform Egyesület megfigyelője. Elmondta: nem tudják bizonyítani, hogy a segély kiadásakor befolyásolták a polgárok szavazatát, ennek ellenére jelentették az esetet. Kézdiszentkereszten 300 szavazócédulát már nyitás előtt érvényteleníteni kellett, mert a bizottság tagjai az ellenőrző pecsét helyett a szavazópecsétet nyomták a szavazócédulák hátára. A Sepsireform Egyesület megfigyelői szerint Felsőlemhényben az európai parlamenti választási, valamint a referendumra kijelölt urnák nem voltak lepecsételve. Sepsiszentgyörgyön letépték a Tőkés Lászlót népszerűsítő plakátokat. Néhány felső-háromszéki településen letépték az RMDSZ plakátjait, legtöbb helyen viszont Tőkés László plakátjai érintetlenek maradtak. Több településen egy-egy személy több személyigazolvánnyal a család nevében szavazott. /Plakáttépéstől a szociális segélyig. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./
2008. január 8.
Farsangtemetés, batyukázás, maszkkészítés, bikaütés, csúfnak öltözés, farsangtemető kalákázás – a fogalmak az erdélyi farsangi hagyományokhoz kapcsolódnak. Nagy Balázs néprajzkutató szerint Székelyföld falvai őrzik a farsangi szokást. A háromszéki Sepsimartonosban és Fotosban vízkereszt estéjén a gyerekek harangozzák be a farsangot. Kézdiszéken több faluban tartanak farsang végi felvonulásokat. Farsangtemetést tartanak például Bereckben és Felsőlemhényben. A Bölönhöz közeli Miklósváron, valamint Erdővidék néhány falujában is él a farsangtemetés és a batyukázás szokása. Alcsíkban a menasági farsangolás a leghíresebb, Gyergyóban a ditrói. Csíkszépvízen február 2-án szervezik a farsangtemetést. Besztercén a helyi és megyei érdekszervezet „megyére szóló” farsangi bált szervez. Cegőtelkén szokás a „csúfnak öltözés”. /Ördögünnep farsangra. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
2008. augusztus 1.
Évek óta nincs buszjárat kilenc Kovászna megyei faluban. A közlekedési cégek azokra a járatokra kiírt versenytárgyalásokon jelennek meg csupán, ahol sok az utas, jók az utak, vagyis gazdaságosan lehet működtetni a rendszeres járatot. Kilenc útvonalra azonban évek óta nincs jelentkező. Pedig valamennyire háromhavonta kiírnak versenytárgyalást. Zalán, Bácstelek, Dobolló, Szárazajta, Köpec, Futásfalva, Ikafalva, Felsőlemhény és Kommandó lakóinak nem áll rendelkezésére közszállítás. A megyei tanács nem támogathatja ezeket a járatokat, a helyi önkormányzatoknak pedig nincs pénzük. Demeter János, a tanács alelnöke szerint a mikrorégiós társulások oldhatnák meg a problémát. Az önkormányzatoknak kellene buszokat vásárolniuk, és működtetniük a járatot. /Bíró Blanka: Falvak buszjárat nélkül. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./
2009. december 28.
A gazdaság válság ellenére a Kovászna megyei önkormányzatnak sikerült fejlesztési pénzeket előteremteni és Háromszék számára jelentős eredményeket felmutatni – jelentette ki Tamás Sándor megyei tanácselnök. Az elmúlt évben több mint 65 millió euró értékben nyújtottak be pályázatot, amelyből több mint 20 millió eurót megnyertek. Jövőre folytatni fogják az úthálózat javítását is. Több mint 830 kilométer útszakasz van a megyében, ebben az évben több mint 100 kilométernyi összefüggő aszfaltutat építettek. Ilyen ütemű útépítés 10–15 éve nem volt a megyében. Olyan helyekre került aszfaltszőnyeg, ahol soha nem volt eddig, például Ikafalván, Felsőlemhényben, Bitán vagy Szárazajtán. Tamás Sándor bízik abban, hogy lesz magyar prefektus, lesznek magyar intézményvezetők Kovászna megyében. /Gyergyai Csaba: Tamás Sándor: az otthonteremtés a feladat – interjú. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./
